Zirc
Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”. A festői település Magyarország legmagasabban fekvő városa.
A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.
A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.
A Bakony erdejének sűrűjében az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek annyira rettegtek a hódító oszmánoktól, hogy elmenekültek az apátságból és maga a település is elnéptelenedett. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől kezdve a kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.
A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.
A festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében, a Cuha-patak partján fekszik. Veszprémtől 25 km-re és a Balaton északkeleti sarkától 30 km-re északra, Pápától körülbelül 45 kilométerre keletre és 57 kilométerre délre Győrtől. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át).
A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.
Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal, sőt az itteni vasútállomásról egy vasúti szárnyvonal is kiágazik keleti irányban, Dudar felé, bár ez utóbbi vonalon 1995 óta szünetel a személyforgalom.
A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.
A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.
A Bakony erdejének sűrűjében az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek annyira rettegtek a hódító oszmánoktól, hogy elmenekültek az apátságból és maga a település is elnéptelenedett. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől kezdve a kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.
A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.
A festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében, a Cuha-patak partján fekszik. Veszprémtől 25 km-re és a Balaton északkeleti sarkától 30 km-re északra, Pápától körülbelül 45 kilométerre keletre és 57 kilométerre délre Győrtől. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át).
A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.
Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal, sőt az itteni vasútállomásról egy vasúti szárnyvonal is kiágazik keleti irányban, Dudar felé, bár ez utóbbi vonalon 1995 óta szünetel a személyforgalom.
Térkép - Zirc
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |